Borobodur (2011.09.27)

Első utunk egy helyi batik üzembe vezetett, hiszen Yogya mégis csak az Indonéz batikművesség központja. Lenyűgöző ez az aprólékos kézi munkát igénylő technológia.

A Yogjakartába látogatók kihagyhatatlan célpontja Borobudur, a Világ legnagyobb buddhista építészeti emléke. A nyolcszintes piramis felülnézetből tulajdonképpen egy gigantikus, háromdimenziós, tantrikus mandala. Találóan sokan a buddhista tanítások kőbe vésett enciklopédiájának tartják. A teraszos szentély a világmindenség misztikus megtestesítője, az Ég és a Föld szimbolikus összekapcsolása. Borobudur-t Kr. u. 800 körül a Sailendra-dinasztia idejében építették több mint 75 éven át. A 34 méter magas, 123x123 méter alapterületű épülethez kb. 55 000 köbméter vulkáni követ használtak fel. Az építményt a dzsungel rejtette el a következő évszázadok elől. A szakrális épületegyüttest Jáva angol megszállása alatt találták meg 1814-ben. A restaurálást 1907-ben hollandok kezdték meg, de az Indonéz állam csak 1970-80 között fejezte be az UNESCO támogatásával. Neve valószínűleg a szanszkrit Vihara Buddha Ur kifejezésből ered, amelynek jelentése a hegyen álló buddhista templom.
 

A szentélyben 504 Buddha szobor, 2672 dombormű található, amelyek buddhista tanításokat ábrázolnak. Az alsó 5 emeltnyi rész egy négyszögletes lépcsőzetes piramis, amelyen 3 kör alakú terasz áll, a tetején egy óriási sztupával. Ezek sorrendben az anyagi világ, a spirituális világ, és a megvilágosodás szimbólumai. Az egyes szinteken körbe futó utak összhossza 5 km, amelynek megtétele egyfajta zarándoklat, miközben az egykori hívők 9-szer kerülték meg a templomot.
 

A négyzetes teraszokon lévő domborművek ugyancsak szintenként eltérő üzenetet hordoznak. A legalsó 2 szinten hétköznapi témákat mutat be, mint mezőgazdasági munkát, családi élet történéseit, táncosokat és háborús jeleneteket. A 3. szinten Buddha életének fontosabb eseményei, míg a legfelső két szinten buddhista filozófiai tanítások jelennek meg.

Kör alakú teraszok a szellemi világot testesítik meg. Ezeken számtalan sztupát találunk egy-egy életnagyságú Buddha szoborral. A legfelső teraszon lévő szobrokon egyre inkább az elmélyülés jeleit vehetjük észre. A legfelső szinten lévő 15 méter magas sztupa a Nirvána, a tökéletes megvilágosodás jelképe. Itt állítólag egy arany Buddha ült annak idején. Fantasztikus élmény, csodálatos hely!

Szállás felé indultunk, ami busszal még 2 órányira volt. Útközben megálltunk teaültetvényen, ebédelni egy folyóparton. Apró falvak között haladtunk át – túristamentes övezeten -, ahol kicsit bepillantást nyerhettünk, az itt élő emberek életéről.

Most elég hűvös van, 1000 m-en vagyunk és egyre hidegebb lesz (napközben közel 40 is volt). Meleg cuccot nem nagyon hoztam magammal. Holnap indulunk tovább a Bromo vulkán felé.  

Hátra van még a java/Jáva (2011.09.26)

 Hajnal 3.30-kor indulás a reptérre, megyünk Indonéziába elsőként Jáva szigetére. A repülőút eleje a rossz időjárás miatt egy kicsit „mozgalmas” volt. A repülőről lehetett látni a vulkánokat. Csodaszép volt, ahogy a felhők közül felbukkantak csúcsai. 2 és fél órás út után leszállt a gép yogyakartai reptéren, ami kb. akkora volt, mint a balmazújvárosi vasútállomás.  Az országba vízummal lehetett bejutni, ujjlenyomat vétel, retina fotó, motozás, táska kipakolás tele izgalommal. 36 fok. Jó az idő. J. Mielőtt bármibe kezdenék, pár szót ejtenék Indonéziáról és Jáváról.  A világ 4. legnépesebb országa, és egyben a legnépesebb muszlim-többségű ország is. Több mint 18000 szigetből áll, legnagyobbak ezek közül Jáva, Szumátra, Borneó, Celebesz, Új-Guinea. Jáva szigete 30%-kal nagyobb, mint kis hazánk, csak éppen itt 65m ember él. Éghajlata egyenlítői, trópusi, itt talán nincs olyan pára, mint Malajziában. A jávai előember maradványai mutatják, hogy az indonéz szigetvilág már sokszázezer éve lakott volt. Indonézia népességét nagyjából két fő csoportra lehet osztani. Az ország nyugati felét ázsiai, elsősorban maláj népek népesítik be, míg az ország keleti felén inkább csendes-óceáni népek, Új-Guinea szigetén pápuák élnek. Az indonéz emberek elsősorban általában saját helyi nyelvüket (több mint 300 nyelvjárás van) használják, de az ország hivatalos nyelvét, az indonézt (Bahasa) minden iskolában tanítják és gyakorlatilag minden indonéz lakos beszéli. A szigetek szinte teljesen vulkanikus eredetűek. Csak Jáván 38 működő, illetve inaktív vulkáni kúp található. A két legismertebb a Bromo és a Merapi, melyek a világ legveszélyesebb vulkánjai közé tartoznak. Főleg mezőgazdaságból élnek, legfontosabb termékei rizs, kakaó, gyapot, tea, fűszerek. Itt is voltak gyarmatosítóként a portugálok, hollandok, majd a japánok is megszállták Indonéziát. Jelenleg független, államformája elnöki köztársaság. Pénzneme: rúpia

Yogjakartába (később csak Yogja) érkezésünket követően elindultunk a várost feltérképezni. Első megállónk a Szultán palotája, a Kraton, amely név jelentése a hely ahol az uralkodók élnek. A jávai filozófiában Kraton egyúttal az Univerzum középpontja. A palota szerkezetét is egyfajta filozofikus szimbólumként szánták. A palota inkább érdekes, mint szép. Furcsa bepillantást enged egy ma is élő uralkodóház életébe.
A palota építéskor az iszlám mellett erősen hatottak a hagyományos jávai vallások és építészeti szokások.

A szimfonikus zenekar.:)

Majd megtekintettük a Vízi kastélyt, amely a szultáni család privát pihenő helye volt, melyet a 17. század végén portugál mesterek építettek.

Ebéd után kimentünk a madárpiacra. Mi kell egy férfinak? Helyi szokások szerint 5 dolog van, amire egy férfinak szüksége van. Ezek: ház, feleség, ló (amit felváltott a kocsi), kés, na és a madár. Így alakultak ki a madárpiacok. Nagyon érdekes állatokat lehetett venni. A madarakon kívül volt például denevér, majom, mindenféle hüllő, színesre festett (piros, kék, pink) 1 napos kiscsibék.

Közlekedés katasztrófa. Mindenki mindenfele megy. Szabály a hátsó figyel, mint a síelésnél. Kocsik (ez luxus), lovas szekér, riksa, és rengeteg motor. Piros lámpánál, mintha egy motorverseny rajtjánál lennénk. Ja és a motoron ül az egész család. Apa elől, 2 gyerek középen, anya hátul. Nagyon mókás.

Nagy szegénység van, de ennek ellenére mosolygós, kedves emberekkel találkoztunk. 

Ez egy benzinkút, csak zárva volt. :)

Következő és egyben legfontosabb mai megállónk Prambanan volt.
A Yogyakartatól 14 km-re keletre található hindu templom-együttes, az UNESCO világörökség helyszíneinek egyike. Prambanan 1200 éves, csipkésre faragott hegynyi templomai Visnu, Siva és Brahma dicsőségére.

Története legalább annyira bonyolult, mint Jáva történelmi dinasztiáit pontosan követni. Legnagyobb valószínűséggel építésekor az uralmon lévő buddhista Sailendra családba beházasodott a hindu Sanjayák egy leszármazottja, Rakai Pikatan. A különböző vallású király és királyné házassága befolyásolta a templom építését. Leírások szerint a Prambanant Pikatan építtette Kr. u. 856-ban, hogy méltó emléket állítson a Sanjaya dinasztia újbóli hatalomra jutásának.

A templom komplexum három koncentrikus négyzetből áll. A külső 222 x 390 méter, a középső közel négyzet alakú 110 x 110 méter, míg a belső tér 34 x 34 méter. A középső téren 224 ún. Perwara templom volt található 4 sorban. Ebből ma 2 van egyben, de ez is képes éreztetni, milyen lehetett, amikor ilyen mennyiségben keretezték a főtemplomokat. A legbelső főtéren pedig tizenhat kis és nagy templom állt. A legfőbb templomokat Sivának, Visnunak és Brahmanak szentelték. A komplexumon belül bonyolult csatorna és öntözőrendszerek voltak, amelyek eredetileg elválasztották a fő templomot a kisebbektől. A templom körbejárható és megcsodálhattuk a díszes falfaragásokat. Csodás volt!

 

Szállás elfoglalását követően, gyors vacsi, majd hullafáradtan ágyba estünk.

Kuala Lumpur, Melaka, Baba nyonya és a kalózok (2011.09.24-2011.09.25.)

A dzsungel túra után elindultunk Kuala Lumpurba. Ahhoz, hogy egyik helyről a másikra eljussunk,  rengeteget kell utaznunk. Egy kicsit sajnálom erre az időt. A mai délelőttünk is ezzel telt, majd 7 órát úton voltunk. Kulala Lumpurban elmentünk egy hatalmas madárparkba, majd ezt követően egy orchidea parkba. Sajnos, nem volt itt a virágzás ideje, így nem volt olyan gyönyörű, mint amilyennek lennie kellett volna. Nekem így is szép volt, tudtam bennük gyönyörködni. :). Este elmentünk egy indiai étterembe (újra), ahol megkóstoltuk azt, amit pár nappal ezelőtt kinéztünk. Isteni volt! A böjtölés dugába dőlt. A gyomrom enélkül is helyrejött. Aztán bele vetettük magunkat a Kuala Lumpuri éjszakába. Hömpölygött a tömeg a főutcán, koncertek, műsorok mindenfelé. Igazán a tornyot akartuk megnézni éjszakai fényben. 

Nagyon pazar!

Másnap reggel Melakába (Malacca, Malaka), a gazdag gyarmati múltra visszatekintő ősi tengerparti kereskedővárosba indultunk. Ezen a városkán is otthagyták nyomaikat a portugálok, hollandok, japánok és angolok. Itt is megtalálható mindenféle nemzet keveredése, így az egész városka egy "vegyes-felvágott". A városka a kalózkodásról híres Malaka-szoros öblében található. Megnéztük a portugálok által 1511-ben épített, majd a hollandok által lerombolt Fort a Famosa erőd nyomait; Szent-Péter templomot, melyet a hollandok építettek ötvözve a keleti és nyugati stílust (ez a legrégebbi katolikus templom Malajziában); mecsetet, hindu templomot.

Pár éve még a Malaka-szoros volt a világ egyik legveszélyesebb vízi útja a kalóztámadások szempontjából. Szinte hetente támadtak meg arra járó hajókat a tengeri rablók a forgalmas átjáróban, ahol évente 70 ezer hajó - a világ tengeri forgalmának 40 százaléka - halad át. Az ezt megelégelő három környékbeli ország - Indonézia, Szingapúr és Malajzia - 2004-től jelentős haditengerészeti erőt állított rá a kalózokra.  A 2011-ben elkövetett támadások több mint 60 százalékát szomáliai kalózok számlájára írják. A szomáliai kalózok dollármilliókat szednek be váltságdíjként az általuk az Indiai-óceánon és az Ádeni-öbölben elfogott hajókért, noha több ország haditengerészete is hajókat küldött a térségbe, hogy ezeket az akciókat megakadályozza. Legutóbb 12 millió dolláros váltságdíj fejében engedtek el egy kuvaiti tartályhajót júniusban.

Délután meglátogattunk egy Baba Nyonya közösség múzeumát. A Baba a Maláj-félszigeten letelepedett rendkívül gazdag kínai férfit, a Nyonya pedig a nőt jelenti. Nagyon szép kézi készítésű képeket, illetve dísztárgyakat, gyönyörű bútorokat, valamint a régi kornak megfelelően kialakított szobákat láthattunk. 
Holnap újra repülünk, most már elhagyva Malajziát, Jáva szigetére Yogjakartaba indulunk. Mai napon a túra középidejéhez érkeztünk. Hihetetlen hamar eltelt!