0. nap: Készülődés, csomagolás

Nem tudom, ki hogy van vele, de nem szeretem a 0. és a – (mínusz) „akárhanyadik” napokat. Mielőtt az ember elmegy nyaralni – akár egy hétre is – próbálja megváltani a világot. Persze így tettem én is. Nyaralásra, utazásra való ráhangolódás, az nincs. Majd a repülőn. Hátradőlök, és végiggondolom az egészet. Hová megyek és miért is? Na, ne szaladjunk ennyire előre, hiszen még a csomagolás hátra van. Ez számomra egy rémálom. Mit vigyen az ember lánya 20 napra? Amit pakol, az praktikus és hasznos legyen, és persze ne maradjon itthon semmi olyan, ami nagyon szükséges. Nálam ez nem nagyon szokott előfordulni, általában egy csomó felesleges cuccot is szoktam vinni, kb. a felével lehet boldogulni. De ez mindig utólag derül ki. Bepakoltam a bőröndbe. Rutinosan anyáéktól kértem egy szobamérleget, hogy ne a reptéren derüljön ki a túlsúly. (20 kg felett) Hát persze, 19 kg lett. A másik kockán 19,5. És így tovább felfelé. :( Én ezt nem bírom. A nappaliban kb. 2 négyzetméternyi területen pakolgattam burkolatról-burkolatra a mérleget és a bőröndöt. Megállapítani nem tudtam, hogy a digitális mérleg nem jó, vagy a burkolók nem rakták le jól a követ. Arra a megállapításra viszont jutottam, hogy mese nincs, a bőröndből ki kell venni valamit. De mit? Kinyitottam, megnéztem és mindent nagyon fontosnak találtam. Kivettem a könyveket, amit majd a kézitáskába fogok beletenni. Meg az egyetlen pulóvert, amit majd felveszek. Ha 30 fok lesz, akkor is felveszem. Ennyi. A bőrönd súlya kb. 17,5. Ez már így talán jó. Az egyéb dolgokat próbálom gyömöszölni a kézi csomagba. Öt könyvből talán elég lesz négy, így Kundera Halhatatlansága itthon marad. A pénz és az útlevél, na és a bankkártya. Azt mondják, hogy egy utazáshoz nem kell semmi, csak egy bankkártya. A múltkor Angliába én is így indultam neki. Volt nálam bankkártya, 100 font, meg kb. 3000 Ft. Hogy miért, azt nem részletezem. A lényeg, hogy a reptéri fapados hotelt reggel 4 órakor a fonttal kellett kifizetnem, mert nem jutott eszembe a pin-kód. Elég ciki volt. Aztán még 2 napig nem tudtam a kódot. Azt hiszem, készen vagyok. :). Ez nagy-nagy örömmel tölt el. Megnyugodtam. Bár még holnap, indulás előtt lesz egy-két teendő. Nyugovóra térek. Holnap már az utazásról is fogok írni. Lesz idő rá a reptéren. :)